Sok csecsemő átmegy a hasfájós időszakon, ennek tünete, hogy sokat sír, görcsösen összehúzza, majd megfeszíti magát. Látszik rajta, hogy szenved és fájdalmai vannak, és a szülő sokszor tehetetlen, mert szeretne segíteni, de a legtöbbször semmi praktika nem használ. Sajnos ezt én is átéltem anno a lányommal, nem volt éppen egy kellemes időszak.
A szülők sokszor teszik fel a kérdést a gyermekorvosnak, védőnőnek és egymásnak, hogy hogyan tudnának enyhíteni a pici fájdalmán. Vannak ajánlások, praktikák, amik egyes gyerekeknél beválnak, másoknál nem. Általában az idő, ami segíteni szokott, ugyanis a csecsemőkori hasfájás pár héten belül magától elmúlik.
A pocakfájás kisgyermekkorban is többször előfordulhat, melynek több oka is lehet. A témáról Dr. Béres Nóra Juditot, a Panoráma Poliklinika csecsemő- és gyermekgyógyászát kérdeztük.
***********************************************************************************
“Egyetemi éveim alatt kezdtem foglalkozni a csecsemő-, és gyermekgyógyászattal, ezen belül a gyermek gasztroenterológiával. Jelenleg az I.sz. Gyermekgyógyászati Klinikán dolgozom a Gasztroenterológiai és Hepatológiai osztályon, mint gyermek gasztroenterológus szakorvosjelölt. Fő érdeklődésem a gyulladásos bélbeteg gyermekek gondozása, illetve a hasi fájdalom, súlyállás kivizsgálása. Fontosnak tartom a folyamatos szakmai fejlődést, mely miatt számos kutatásban és továbbképzésen vettem részt ezekben a témákban.”
***********************************************************************************
Nagyon sok baba küzd hasfájással csecsemőkorban, mi lehet ennek a hátterében, és hogyan kezelhetjük?
A csecsemőkori krónikus hasfájás, vagy más néven csecsemőkori kólika a szülők számára egy rettegett kórkép, melynek során a csecsemő minden látható ok nélkül, vigasztalhatatlanul sír. Azonban fontos kiemelni, hogy ez egy ártalmatlan kórkép, a panasz hátterében nem áll szervi elváltozás. A hasfájás mértékének megítélése számos szubjektív elemet hordoz, minden szülőnél eltérő, hogy mit ítél „túl sok” sírásnak. Támpontot ad a Wessel-féle kritérium rendszer: naponta 3 óra sírás, legalább heti három nap, legalább három hete. A csecsemőkori kólika általában, egészséges, jól fejlődő, 1-4 hónapos csecsemőket érint.
A pontos oka nem ismert, felmerült a gyomor-, bélrendszer éretlenségének az oki szerepe, a „jó” és „rossz” baktériumok arányának eltolódása, emiatt a fokozott bélgáz képződés, reflux-betegség, túletetés, tehéntejfehérje érzékenység. A kólika hátterében ritkán áll szervi ok, ekkor társuló tüneteket kell figyelni, mely orvosi vizsgálat alapján eldönthető.
Számos lehetőség van a tünetek mérséklésére, melyet egyénileg, nagy türelemmel kell kitapasztalni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a tünetek idővel megszűnnek.
A nemzetközi ajánlásoknak megfelelően a Lactobacillus reuteri DSM 17938 tartalmú probiotikumok lehetnek hatásosak a csecsemőkori kólika kezelésében. A has masszírozása, szélcsövezés a fokozott gázképződés miatt szóba jöhet, azonban a szélcső használatát próbáljuk kerülni, mert a perianális (végbélnyílás körüli) manipuláció révén ronthatja a székelési mechanizmusokat.
Segíthet az etetési technikák változtatása (túletetés, illetve a túl sok levegőnyelés elkerülése). Ritkán a kólika a tehéntejfehérje allergia tünete is lehet, azonban ekkor véres széklet is gyakran társul a hasfájás mellé. Ebben az esetben 2-4 hét anyai tejmentes diétára, tápszeres csecsemő esetén tehéntejfehérje mentes tápszerre történő váltás megszűnteti a panaszokat. A hagyományos értelemben vett „savas-reflux” csecsemőkorban nem jelentkezik, a gyakori bukás hátterében a gyomor bélrendszeri éretlenség áll. Ekkor elsősorban az anyatej, vagy a tápszer sűrítése jön szóba, illetve az ágy fejvégének a megemelése.
Külön meg kell említeni a csecsemőkori székelési zavart (funkcionális diszkézia), jellemző tünete fiatalabb életkorban a legalább 10 percig tartó fájdalmas erőlködés a sikeres, vagy sikertelen székelés előtt, melyet a rossz székelési mechanizmus okoz. A csecsemőkori kólikához hasonlóan egészséges csecsemőkben jelentkezik.
Mind a csecsemőkori kólika, mind a funkcionális diszkézia esetén a legfontosabb tényező a pszichoszociális vonal.
Számos vizsgálat bizonyította, a fokozott szülői stressz és a csecsemőkori hasfájás kapcsolatát. Mindezek miatt fontos nemcsak a gyermekre figyelni, hanem a szülőket is támogatni kell. Legfontosabb a türelem, hiszen ezek a tünetek idővel megszűnnek.
Mik a leggyakoribb okok, amik a has- és gyomorfájás tüneteit okozhatják a kisgyermekeknél?
A hasi fájdalom a leggyakoribb gyermekgyógyászati és gyermek-gasztroenterológiai kórkép. Az akut (hirtelen kezdődő, pár órája-napja tartó) hasi fájdalom kb. 20-25%-a igényel mielőbbi teendőt (sebészeti teendő, antibiotikum, fájdalomcsillapítás). A leggyakoribb társuló tünet a láz, hányás és hasmenés.
A hasi fájdalom okai életkoronként változik. Két éves kor felett a leggyakoribb oka a hasi fájdalomnak a vírusfertőzés és a székrekedés, azonban hirtelen kezdődő hasi fájdalomnál húgyúti fertőzésre, vakbélgyulladásra, idegentest jelenlétére, illetve traumára is gondolni kell. Annak eldöntésére, hogy igényel-e a hasi fájdalom azonnali teendőt, az orvosi vizsgálat nyújt segítséget (háziorvos, sebészet, sürgősségi osztály).
A krónikus (hosszú ideje, legalább 2-3 hónapja fennálló) hasi fájdalom hátterében ritkán áll szervi ok. Funkcionális hasi fájdalomnak nevezzük azt a krónikus hasi fájdalmat, melynek hátterében nincs szervi ok, gyakran társul valamilyen életeseményhez (óvoda-, iskolaváltás, költözés).
Szervi okok közül a lisztérzékenységre (cöliakia) kell gondolni, mely a lakosság 1-2%-át érinti, tehát igen gyakori. Számos kísérő tünete lehet, mint a haspuffadás, hasmenés, vagy éppen a székrekedés. A lisztérzékenységet vérvétellel lehet megállapítani, tükrözés ma már ritkán szükséges. A terápiája az élethosszig tartó gluténmentes étkezés.
Ha a hasfájás mellé hasmenés és haspuffadás is társul, mely összefüggést mutat a tejfogyasztással, laktózmalabszorpcióra kell gondolni. A laktózintolerancia, szemben a tehéntejfehérje allergiával, a nagyobb gyermekek betegsége. Oka a laktáz enzim csökkent működése, tehát nem ételallergia. Terápiája a laktózmentes étrend, illetve a laktáz tabletta vagy csepp adása. A laktózintolerancia igazolásához a vérvételnek a másodlagos okok kizárásában van szerepe (pl. egy másik kórkép okoz bélnyálkahártya sérülést, ezáltal csökkent a laktáz enzim működése).
Ha a hasfájás mellé kemény széklet társul, vagy a fehérnemű széklettel szennyezett funkcionális székrekedésről van szó. A kemény széklet a végbél berepedése miatt véres széklettel járhat. Terápiája a toalett tréning, illetve az átmenetileg, de rendszeresen, megfelelő dózisban adott székletlágyító. Ha a fentiekre nem rendeződik a székelési habitus, további kivizsgálás szükséges gyermek-gasztroenterológiai szakrendelésen, esetleg pszichológusnál.
Krónikus, gyomorszáj körüli hasi fájdalommal, savas felböfögéssel jár a reflux betegség. Reflux betegségnek hívjuk, amikor a gyomorból a savas váladék visszaáramlik a nyelőcsőbe és ez panaszt okoz. Csecsemőkorban döntően nem savas jellegű a reflux, de terápiája nagyobb gyermekekben egy átmeneti, megfelelő dózisban alkalmazott savcsökkentő terápia lehet. Ha ennek ellenére a panaszok továbbra is fennállnak, felmerül a H. pylori baktérium, vagy egyes ételallergiák lehetősége. Ennek további vizsgálata szakrendelésen lehetséges.
Krónikus hasi fájdalmat okozhatnak a gyulladásos bélbetegségek, melyek a hasi fájdalom mellett fogyással, hasmenéssel, véres széklettel járhatnak. A gyulladásos bélbetegségek ritka kórképek, de tartósan fennálló panaszok, vagy riasztó jelek esetén gondolni kell rá!
Az ételallergiák többször vélt, mint valós okai a hasi fájdalomnak. Az ételallergiák igazolására a feltétezett allergén megvonása (2-4 hétig), majd óvatos visszaterhelése szükséges, közben tüneti napló vezetése. Ha a tünetek megszűnnek a diétára, majd az óvatos terhelésre ismét megjelennek, felmerül az adott ételallergén szerepe. A forgalomban jelen levő IgG alapú ún. ételintolerancia tesztek nem megbízhatóak az ételallergiák igazolásában.
Hogyan ismerhető fel, ha a hasfájás pszichés alapon jelentkezik a gyerekeknél? Mi a teendő ebben az esetben?
Gyermekek esetén gyakori, hogy a hasfájás hátterében nem áll szervi ok, hanem a panasz lelki eredetű. Fontos kiemelni, hogy a gyermekek megélik a fájdalmat, rontja az életminőséget (társas kapcsolatok, iskolába járás).
Éppen ezért különösen nehéz annak eldöntése, hogy lelki eredetű betegségről van-e szó. Szülőként fontos figyelni a riasztó tünetekre, mint a fogyás, véres széklet, hasmenés, láz. Ezek megjelenésekor mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges.
A lelki eredetű hasi fájdalom megoldásával a pszichoszomatikában jártas szakemberek segítsége szükséges. A problémát nem szabad félresöpörni, hiszen a hasi fájdalom valós. A szervi okok kizárása után, fontos a lelki tényezők feltárása, melyben pszichológus nyújt segítséget. Ez a komplex szemlélet segíthet a szülőknek is, hiszen a tartósan fennálló hasi fájdalom komoly terhet ró a családokra.
A pszichoszomatikus szemléletű betegvizsgálat az orvos-beteg találkozók jelentős részénél megvalósítható. A Panoráma Poliklinika közelgő – február 26-ai - Pszichoszomatika Konferencia keretében ezekről a lehetőségekről is szó esik. A konferencia témái között előadás hangzik majd el az irritábilis bélszindrómáról, a funkcionális kardiológiai kórképekről, nőgyógyászati problémákról (PCOS, endometriózis), pajzsmirigy betegségekről, a COVID járvány okozta mentális problémákról és kezelésükről, valamint a betegségek társadalomlélektani vonatkozásairól. A Panoráma Poliklinikán felkészült, szakértő orvoscsapat segíti a betegek gyógyulását.
************************************************************
Kérlek, segítsd a munkámat egy rövid kérdőív kitöltésével, melyet az alábbi gombra kattintva érsz el.
************************************************************
Kapcsolódó cikkek:
************************************************************
Ha tetszett a cikk, oszd meg mással is, és kövess be, mert hamarosan újabb érdekes témával jelentkezem!
