Az 1. részben már szó volt a baba látásról, a 2. részben pedig a hallás fejlesztéséről. Ebben a részben pedig a bőrérzékelés, vagy más néven taktilis érzékelés kerül fókuszba. 

Ezen érzékszervünk legalább olyan fontos, mint a látás és a hallás. A bőrérzékelésnek 4 fajtáját szoktuk megkülönböztetni:

1. tapintás-, nyomásérzés
2. meleg (hő)érzés
3. hidegérzés
4. fájdalomérzés 

Azt megtanultuk biológia órán, hogy testünket idegek hálózzák be, és a bőrben lévő idegvégződésektől jut el az információ az agyba (nagyon leegyszerűsítve így néz ki a dolog, a részletekbe most inkább nem mennék bele). Ezek az idegvégződések, a nyelv után, az ujjbegyekben a legsűrűbbek. Ez az oka annak, hogy a babák úgy ismerkednek a tárgyakkal, hogy a kezükbe, majd a szájukba veszik azokat. Tulajdonképpen a nyelvükkel tapintanak.

A bőrérzékelés már az anyaméhben kialakul, és a csecsemő születése után úgy tudjuk ezt legjobban stimulálni, ha minél többet ölelgetjük, simogatjuk babánkat. A védőnők és szoptatási tanácsadók gyakran ajánlják a bőr-bőr kontaktust anya és babája között, ami szoptatási nehézségek esetén is sokat tud segíteni. A kicsi érzi az anyukája bőrét, testmelegét és illatát, ami megnyugtatja és ellazítja őt, és persze ez fordítva is igaz. 

A csecsemő már egészen pici korától nagyon érdeklődő és szívesen megragadja, szájába veszi a dolgokat. Ezért fontos, hogy csak olyan dolgok legyenek elérhetőek a számára, ami nem balesetveszélyes, és nem okozhat fulladást! Erre a lakásban található használati tárgyak egy része is alkalmas, de a legbiztonságosabb a kifejezetten babák részére - életkor szerint - kifejlesztett játékok. 

Amiről még nem beszéltünk, az a talpakon lévő idegek szerepe, mely akkor kerül reflektorfénybe, amikor a baba elindul. Nem véletlen, hogy 100-ból 99 szakember ajánlja a mezítlábas járást, ezzel nemcsak az idegrendszere fejlődik, de a láb boltozata is természetesen alakul.

A gyermek az érintésekkel tanulja meg a hideg-meleg fogalmát, a felületek sokszínűségét, a kemény-puha ellentéteket. Minél több tárggyal, érzettel érintkezik, annál több információt raktároz el az agya. 

A taktilis érzékelés fejlesztésére gyakorlatilag mindenhol találunk lehetőséget. Akár bent a lakásban, akár kint a kertben, sőt a játékon kívüli tevékenységek közben is tudjuk azt fejleszteni, pl. evés, fürdés, babamasszázs alkalmával. 

Csecsemőkorban a különböző felületű fa, műanyag vagy plüss játékokkal megtanulja megkülönböztetni a sima, rücskös, puha, kemény érzeteket. 

Hónapról hónapra 

1. hónap

A csecsemő első heteiben az öklei szinte egész idő alatt zárva vannak, de amikor mégis kinyitja, és hozzáérintjük az ujjunkat a tenyeréhez, azt azonnal megragadja, ilyenkor olyan erővel tudja szorítani, hogy meg is tudnánk emelni ezzel a módszerrel. (Azért légyszi ezt inkább ne próbáld ki!) Ezt hívjuk fogó reflexnek, ez a talpakon is, a maga módján, jelen van. A kezek esetében kb. 3 hónapos korban, a lábakon pedig 10 hónapos kor körül hagyja el a baba. 

2-3. hónap

A kicsik nyelvén és szájpadlásán jóval több érzékelőbimbó van, mint a felnőttekekén, így a szájukkal könnyebben tudják azt beazonosítani, mint mi felnőttek. Ezért a különböző felületű, keménységű rágókák stimulálják a taktilis érzékelését. 

4-5. hónap

A baba izmai már elég erősek ahhoz, hogy a tárgyak után nyúljon, képes mindkét kezével egyszerre megtenni ezt. A korábban a fürdetést nem kedvelő babák is élvezni kezdik a meleg víz érzetét és a pancsolást. 

6. hónap

Féléves korban a babák már tudják a két kezüket külön koordinálni, és egyik kezükből a másikba átadni a tárgyakat. Az interaktív játékokat megtanulják kezelni, például megnyomni a gombot, forgatni a részeit. A taktilis érzékelése sokat fejlődik ebben az időszakban, és már egyre többet használja erre a célra a kezét a szája helyett. 

7-8. hónap

Kifejlődik a baba térbeli tudatossága, ami azt jelenti, hogy tapintással már 3 dimenzióban is érzékeli és felfogja a tárgyak alakját, ekkor már próbálkozik az összeillesztős játékokkal is.

Elérkezik az eszközhasználat korszaka is, amikor megragadható tárgyakkal érinti, ütögeti a másik tárgyat, játékot, megpróbálja azokat egymásra pakolni. 

 9-10. hónap

A baba elkezd mászni, ami azt jelenti, hogy mindent meg akar tapintani a kezével, ami a látókörébe kerül. A keze ügyébe kerülő tárgyakat még mindig szívesen veszi a szájába, habár sokszor ez nem a tapintás, hanem a fogzás miatt van. Az első fogak kibújása sokszor kellemetlen, fájdalmas a babának, ilyenkor mindent rágna, hogy enyhítse a kellemetlen érzést. 

11-12. hónap

Már jóval kevesebbszer használja a száját a taktilis érzékelésre. Valószínűleg a baba 1 éves korára már találkozott a bőrérzékelés mind a 4 fajtájával, így már többnyire tudja, hogy melyek kellemesek és melyek azok, amiket jobb elkerülni. Tisztában van a hideg-meleg, puha-kemény, sima-rücskös és hasonló érzetek jelentésével.

Ebben a korban a baba szívesen eszik önállóan, ami eleinte lehet, hogy nagyobb gonddal és piszokkal jár, azonban így nemcsak a taktilis érzékelése, de a finommotorikus képessége is nagyon jól fejlődik. 

A különféle babákat és plüssöket érdeklődve forgatják, ölelgetik, babanyelven kommunikálnak vele. A játékfigurák segítségével - a felnőtteket utánozva - a társas interakciót és a szerepjátékot is gyakorolják. Legtöbbször van egy kedvenc, ami napközben és alvásnál is jó, ha kéznél van, ez nyugtatólag hat az apróságokra.

Egy biztos, az ölelést, puszi osztogatást nem lehet túladagolni, úgyhogy alkalmazzuk bátran gyermekünknél, ráadásul ami jó ezekben, hogy mindig „kéznél vannak”!

Ha tetszett a cikk, oszd meg mással is, és kövess, mert hamarosan újabb érdekes témával jelentkezem!