A cikksorozat 1. részében a baba látásának fejlődéséről, fejlesztéséről volt szó, ebben a részben püedig a hallás lesz a téma.
A baba hallása már magzatkorban kifejlődik, és kb. a 28. héttől mozgással reagál az erősebb zajokra, hangokra.
Felismeri az édesanyja és a családtagok hangját, ami születése után nyugtatóan hat rá. Sőt a pocakban gyakran hallott egyéb monoton hangok, például a porszívó, páraelszívó vagy hajszárító hangja is kellemes lehet a csecsemő számára.
A baba hallása - a látásával ellentétben – már születésekor szinte teljesen tökéletes, sőt talán a felnőttekhez képest túl „kifinomultnak” is mondható. Kerüljük a hangos, erőteljes, túl magas vagy túl dübörgő hangokat, mert míg a felnőttek füle ezt jól viseli, a babáknál akár maradandó károsodást is okozhat.
Amennyiben ezt nem tudjuk elkerülni, célszerű beszerezni kifejezetten a babák, illetve gyerekek részére kifejlesztett fülvédőt.
Az Alpine Muffy baby és gyermek fültok tökéletesen védi a kicsiket a hangos zajoktól. Könnyű a súlya, nem gyakorol felesleges nyomást a gyermek fejére. Állítható fejpántjának köszönhetően több hónapon keresztül használható. Csillapítási értéke 23-25 dB.
Érdekesség:
Mi az a túlhallás?
A túlhallás vagy hallási érzékenység manapság egyre több gyermeknél fordul elő. Ezen gyerekek számára a környezetünkben hallható normál zajok is zavaróak lehetnek, kellemetlen érzetet, akár fájdalmat is kiválthatnak. A gyermek erre úgy reagál, hogy pl. befogja a fülét vagy ingerlékeny, hisztis lesz, esetleg dührohamot kap.
Sokszor ezek a hangok más gyermek számára elviselhetőek, szinte észre sem veszik, pl. hajszárító, autó motor hangja, porszívó, vagy akár a hangos beszéd.
A túlhallás nagyon sok mindenre kihathat a gyermek fejlődése során, pl. egyensúlyérzék, beszédfejlődés, helyesírás, szövegértés, viselkedészavar, stb.
A túlhallás nem egy betegség, nem gyógyítható, viszont vannak különböző terápiák, amik megtanítják a gyermeket ezzel együttélni.
Hogyan fejlesszük a baba hallását?
Habár a baba még nem tud beszélni, és nagyon kevés hangot tud megformálni, mert a beszédhez szükséges szervek még fejletlenek, mégis is számukra is nagyon fontos a verbális kommunikáció. A csecsemő, ha beszélünk hozzá, figyeli a szájmozgásunkat és az agya mindent elraktároz.
Az énekek és mondókák hallgatásával megtanulja megkülönböztetni a hangokat, hangszíneket, hanglejtést, hangsúlyt, ami nagyon fontos a későbbi beszéd beindításában.
Az, hogy beszélgetünk a babánkkal mind a gyermeknek, mind az anyukának jó, hiszen a társas interakció ezen formája oldja a stresszt, és egyszerűen szüksége van rá mindenkinek, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Azonban felejtsük el az értelmetlen gügyögést. Nagyanyáink idejében ez nagy divat volt, de ez a hallás és beszéd fejlesztése és a kommunikáció szempontjából sem szerencsés, ráadásul szerintem ciki is.
Újszülött korban a csecsemő tudja lokalizálni a hangot, vagyis tökéletesen meg tudja állapítani, hogy az merről érkezik. A hangos vagy hirtelen zajra az újszülöttek tágra nyitják a szemüket, vagy hirtelen ölelő mozdulatot tesznek (Moro reflex).
A kellemes monoton hangok - például a lágy zene vagy dallam - megnyugtatják, ellazítják a babákat, így nagyon jó szolgálatot tehet a gyerekszobában egy zenélő forgó vagy egy dallamokat is lejátszó bébiőr, bébimonitor.
Fontos, hogy csak a baba életkorának megfelelő játékot válasszunk, mert ebben a korban még mindent a szájukba vesznek, és az apró részekből álló játékok fulladást okozhatnak!
5-6 hónapos korban már a baba elfordítja a fejét a hang irányába. Ebben a korban már lehet tesztelni a hallását halk suttogással vagy „sziszegéssel”. Ha ezekre a baba többszöri próbálkozás után sem reagál, érdemes felkeresni egy szakembert.
A kézbevehető csörgőjátékok valamint a beszélő, éneklő oktatójátékok nagyon jól fejlesztik a baba hallását, beszédkészségét, és ezzel együtt a finommotoros képességét is.
9 hónapos korban a baba leutánozza a felnőttek beszédét, de még csak gügyögés formájában. Játszik a hangjával próbálgatja a hangsúlyozást is. Már az egyszerűbb, sokat hallott szavakat megérti és értelmezni is tudja, ilyen pl. az anya, apa, mama, pápá, nem.
A beszédbeindításban nagyon sokat segít, ha a szülő sok mesét, mondókát olvas vagy énekel a babának. Beszéljünk sokat úgy a babához, hogy jól lássa az arcunkat, így nemcsak a hallás után próbálja a szavakat megformázni, hanem látja is, és leutánozza a mimikánkat.
Szuper hallásfejlesztő játék a kéz- és ujjbábokkal való kommunikáció, illetve a mesélő-éneklő plüssök vagy interaktív játékok.
10-11 hónapos korban formálja meg a baba az első felismerhető szavait, általában ezek a kétszótagos, ismétlődő magánhangzós szavak, pl mama, papa, baba.
Ebben a korban a gyerekek már nagyon fogékonyak a szavak, hangok utánzására. Az egyszerű szavakat ügyesen megtanulják hallás után (úgyhogy jobb, ha vigyázunk, mit mondunk előtte:)) Ismételgessük az 1-2 szótagos szavakat, miközben megmutatjuk neki akár fotón, akár élőben, mit is jelentenek.
A babának már kialakul egy sajátos nyelvezete, néhány szót megformál, lehet, hogy még nem tökéletesen, de ugyanazt a szót ugyanúgy fogja kimondani, így az édesanyja már általában megérti kezdetleges beszédét.
1 éves korára a gyerek szókincse kb. 3-5 szó.
Azonban a beszédfejlődés nagyon eltérhet két azonoskorú gyereknél, vannak olyanok, akik már 5-10 szót tökéletesen kimondanak ebben a korban, míg mások egyáltalán nem beszélnek. Ettől nem kell megijedni, előfordulhat, hogy a gyermek csak amikor bekerül a bölcsődébe vagy óvodába kezd el beszélni, addig pedig egy mukkot sem hajlandó mondani.
1,5-2 éves korban minimum 20 szó az „elvárt”, és már egyszerűbb mondatokkal is kifejezik magukat.
Nem egy szülőtől hallottam már, hogy azok a gyerekek, akik 2-3 éves korukban még egyáltalán nem beszélnek (és a hallásvizsgálat nem mutatott ki problémát), egyik napról a másikra elkezdtek szinte folyékonyan beszélni. Ebből is látszik, hogy egyetlen fejlesztésre fordított perc sem vész kárba, hiszen a gyerek figyel, raktároz, és amikor úgy gondolja, hogy eljön a pillanat, emlékezni fog mindenre, amit hallott!
Bölcsis korban érik meg a gyerkőc általában a szerepjátékokra, itt már kezdenek elkülönülni a különböző nemnek megfelelő játékok iránti érdeklődés, pl. a lányok inkább babáznak, a fiúk pedig autókkal játszanak szívesebben. Habár a gyerekek ebben az időszakban inkább még egymás mellett, mint egymással közösen játszanak, szükségük van a saját korosztályukkal való társas interakcióra. Egymástól tanulnak, egymással sajátosan kommunikálnak.
1-2 éves korban nagyon jól fejleszthető a hallás, ha megismertetjük a kicsikkel a különféle hangszereket, otthon is készíthetünk ilyeneket, de az igazit utánzó játékhangszerek is megfelelőek erre a célra. Megtanulják, hogyan kell azt megszólaltatni, és megtanulják megkülönböztetni a mély- és magashangokat, és ezek átmeneteit.
Azt azért leszögezném, hogy a beszédfejlődésben hatalmas eltérések vannak gyermek és gyermek között, ezért soha ne hasonlítgassuk őket egymáshoz. Ez nem egy verseny, mindenki a maga ütemében fejlődik, és ez nem az elmaradottság jele. Azonban ha az megnyugtat minket, kérjük ki egy szakember véleményét.
Az esetek többségében nem a gyerek hallásával van a baj, hanem vagy lelki eredetű a probléma, vagy például a mozgásfejlődés háttérbe szorítja a beszéd fejlődését, előbb-utóbb minden eljön a maga idejében.
Ha tetszett a cikk, oszd meg mással is, és kövess, mert hamarosan újabb érdekes témával jelentkezem!
