Vigyázok rá, mint a szemem fényére! Ismerős a mondás mindenkinek. Az ember életében az egyik legfontosabb érzéke a látása, éppen ezért, amennyire csak lehet, óvjuk a szemünket.

A szem megfelelő működésének kialakulása már az anyaméhben elkezdődik, így a várandós anyuka is nagyban befolyásolhatja gyermeke látásfejlődését.

Az evidens, hogy a magzat számára nem megfelelő életmód (pl. alkohol és kábítószer fogyasztás, dohányzás) visszafordíthatatlan károkat is okozhat a gyermek érzékszerveiben, akár a látásában is, azonban az édesanya által hordozott betegségek is kihathatnak a magzat fejlődésére, ilyen például a cukorbetegség.

A látásfejlődést befolyásoló tényezők és a veleszületett vagy később kialakult rendellenességek korai felismerése nagyon fontos, hiszen ilyenkor jóval nagyobb az esély a korrigálásra. Igen ám, de mivel a pici babák látása - a hallásukkal ellentétben - fokozatosan fejlődik ki, így a probléma felismerése is jóval nehezebb egy szülő számára.

Arról hogy mire is kell odafigyelnünk, ha a babánk, kisgyermekünk látásáról van szó, dr. Reischl Mária, az Optokid Gyermekszemészet és Binokuláris Látáscentrum szemész adjunktusát kérdeztük.

A terhesség melyik szakaszában alakul ki a baba szeme az anyaméhben? Mi hathat negatívan a szem fejlődésére ebben az időszakban? 

A szem komplex módon több szervtelepből fejlődik ki. A legkorábban felismerhető részek (a szemgolyó kezdeménye, a szemlencse) kialakulása már a megtermékenyítés utáni 4. héten elkezdődik. A szem különböző rétegeinek, illetve a szemhéjaknak a fejlődése is elindul néhány hét múlva.

10 hetes korra kezdetleges, de már a legtöbb alkotórésszel rendelkező szemről beszélhetünk. 

A 6-7. hónap között történik a pupilla kialakulása, az addig összenőtt állapotú szemhéjak szétválása, illetve az éleslátás helyének elkülönülése, ez utóbbi teljes érése viszont csak jóval a születés után következik be.

A 2. és 3. trimeszterben zajlik a látóhártya ereződése, ami koraszülöttség esetén zavart szenvedhet, akár súlyos látáskárosodást is okozva. 

Mint látható, a szem fejlődése már akkor elindul, amikor a legtöbb édesanya még nem is tud róla, hogy új életet hordoz a szíve alatt.
Minden, a baba fejlődését negatívan befolyásoló tényező (gyógyszerszedés, alkohol, dohányzás, drogok) kihatással van a látásfejlődésre is. Ugyanígy az anya fertőző betegsége (toxoplasmosis, rubeola, bárányhimlő), vagy általános betegsége (cukorbetegség) is károsíthatja a baba szemét.
Ha ebben a nagyon összetett, bonyolult folyamatban zavar támad, fejlődési rendellenességek alakulnak ki. Létrejöhetnek genetikai okok alapján is, de a magzatot ért ártalmak hatására is. Leggyakrabban előforduló kórképek közé tartoznak a veleszületett szürkehályog, veleszületett zöldhályog, kisszeműség, szemtekerezgés, szemhéjcsüngés, illetve a különböző rétegekben mutatkozó szövethiányok, colobomák.

Milyen idős korban alakul ki a gyermek végleges látása? 

• Az újszülött világosságot-sötétséget érzékel csupán, szemével a fény felé fordul. 
• 4. hét környékén kezd fixálni a szemével, a felé forduló arcot nézi. 
• 8. hét táján kezdi keresni a mozgó fényt. 
• 3 hónapos korában mozgó tárgyat követ, képes szemeivel kb. 15 cm-re közelre fókuszálni. 
• 4 hónaposan kezeit nézegeti. 
• 5 hónapos kora körül követi az elveszett játékot, érdeklődik az 1 m-nél távolabbi látnivalók iránt is.
• A 6. hónapban a kéz-szem mozgás koordinálttá válik, a kétszemes együttműködés kialakul.
• A 9. hónap a mélységlátás kezdete. Szoros a kapcsolat a tapintás-nyúlás-fogás és a mozgás fejlődésével. 
• 10 hónapos korában már az apró tárgyak iránt is érdeklődik. 
• 12 hónaposan a látásélesség kb 10%, kialakult az összeolvasztás képessége, egyszerű formákat képes megkülönböztetni. Általában biztosan tájékozódik saját mozgásterében. 
• 15-18. hónapos kora között képeket nézeget, formákat azonosít, színeket meg tud különböztetni, legjobban a piros színt szereti. 
• 18-20. hónapban már fejlett a szem-kéz koordináció. Felismeri térbeli tárgyak kétdimenziós ábrázolását. 
• 2 évesen látásélessége kb 50%, már nyomtatott jelekkel vizsgálható (3 cm nagyságú óvodai jelet 5 m-ről felismer). 
• 3-4 éves korban jól lát, ha kb. 1,5 cm-es ábrát felismer 5 m-ről. 
• 5 éves kora körül 100%-os a látása, ha a legkisebb felismert ábra nagysága 8-10 mm.
  

Egy baba, kisgyermek esetében mik azok a jelek, amikből következtethetünk arra, hogy a gyermek látása nem megfelelő? 

A különböző szembetegségek látható külső jelei hamar megmutatkoznak, és szükségessé teszik a szemorvosi vizsgálatot. Ilyenek lehetnek pl. a feltűnően kicsi, vagy ellenkezőleg, szokatlanul nagy szemgolyók, a szemek méretének különbsége, kis szemrés, szemhéjcsüngés, szemtekerezgés, rendellenes szemállás, a valamilyen irányba nem mozgó szemgolyó, a pupilla nagyságának, helyének, színének vagy működésének eltérései. 

Ha nincsenek külső, látható jelek - és ez a gyakoribb -, akkor a gyermek viselkedése utalhat az elégtelen látásra. Feltűnő lehet az egyébként vonzó tárgyak iránti közömbösség, a kisméretű tárgyak figyelmen kívül hagyása, vagy bizonytalankodó kézbevétele. Ha nehezen követ mozgó tárgyat, képet, vagy nem is néz rá a mutatott dolgokra. Esetleg a kézbevett tárgyat megszagolgatja, vagy körültapogatva igyekszik megismerni.  Általában ha a tárgyi világ nem vált ki kellő érdeklődést. 

Mozgása is utalhat gyengénlátásra: ha a forgás, ülés, állás, járás, lépcsőnjárásban jelentős a lemaradása kortársaihoz képest, ha bútorokba ütközik, elesik, tapogatva halad. Feltűnően fél felmászni valamire, vagy leugrani magasabbról. A feléje nyújtott tárgyat nem tudja pontos célzással megfogni. 

Játékai során csak nagyméretű vagy hangot adó tárgyakkal játszik, csak a közvetlenül a keze ügyében lévő játékok iránt érdeklődik. Nagy a kapaszkodás igénye, félénk, tétova, szabad térben nem távolodik el kísérőjétől, önállótlan az étkezésben, öltözködésben. Mindez eredhet alkati adottságból, értelmi vagy mozgásszervi károsodásból is, ennek eldöntése miatt is a mielőbbi szemorvosi vizsgálat indokolt. 

Mik a csecsemőkorban előforduló leggyakoribb szembetegségek, és mi ezeknek a tünetei?  

A korábban felsorolt fejlődési rendellenességek mellett lényegesen gyakrabban találkozunk néhány egyéb betegséggel. 

Talán legtöbbször kötőhártyagyulladás miatt keresik fel a rendelőt a babával. Ilyenkor a szem vörössé válhat, a szemhéjak duzzadtak, az esetek legnagyobb részében gennyes váladék termelődik, amely akár össze is ragaszthatja a szemhéjakat. Előfordul, hogy a születés kapcsán alakul ki a gyulladás, vagy a későbbiekben a környezetből ered a fertőzés. A csecsemő náthája is létrehozhatja a kötőhártya gyulladását, hiszen a szem és az orr a könnyutakon keresztül kapcsolatban vannak egymással. 

Sajnos manapság egyre korábbi életkorban előfordulhat már allergiás kötőhártyagyulladás is. Tünete az erős viszketés, a „színes rész” határán egy vagy több, akár összefolyó csomók jelentkezhetnek, előfordulhat nyálkás váladékozás. 

Kb. az újszülöttek 6 %-ánál fordul elő a könnycsatorna elzáródás. Ilyenkor a könnyet az orrba vezető járat alsó része nem átjárható. A baba szeme állandóan „könnyben úszik”, a lecsorgó könnytől a szemhéj bőre ki is pirosodhat, nagyon gyakran kötőhártyagyulladás is kialakul. 

Szerencsére ritkán, de előfordulhat, hogy a csecsemő szeme megsérül, vagy idegentest kerül bele. Mivel a kicsi nem tudja a panaszait megfogalmazni, a szülőnek tűnhet föl a pislogás, hunyorgás, esetleg a szem kipirosodása, könnyezés, fénykerülés, fájdalmasság. 

A kancsalság vagy annak gyanúja miatt is gyakran keresik fel a babával a szemorvost. Feltűnik a szülőknek, hogy a két szem nézővonala nem párhuzamos, a gyermek tekintete „zavaró”, ami az első pár hónap után már kórosnak tekintendő. 

Fénytörési hibák (távollátás, rövidlátás, belső tengelyferdeség, két szem dioptrája közötti eltérés) is jelentkezhetnek már csecsemőkorban. Ilyenkor a szem nyugalmi állapotában nem képződik éles kép az ideghártyán.

fotó: Optokid Gyermekszemészet és Binokuláris Látáscentrum

Mi az oka a babakori kancsalságnak? Mivel lehet megelőzni a kialakulását, illetve, ha már kialakult, megszüntetni a tüneteket? 

A kancsalság kialakulásában több tényező játszik szerepet. A népesség 2-4%-át érinti. Legtöbb esetben a háttérben fejlődési eltérés, optikai rendellenesség vagy beidegzési zavar húzódik meg. 

Sokkal ritkább a szemizmok gyengesége vagy speciális idegbénulás okozta kancsalság. Néha családi halmozódást mutat, és a koraszülött vagy komplikált szüléssel, agykárosodással született gyermekek között gyakoribb. Időnként más súlyos szembetegség első tüneteként is jelentkezhet (másodlagos kancsalság). A központi idegrendszert érő ártalmak (lázas betegség, vírusfertőzés, kifáradás, stb.) is kiválthatják. 

Leggyakoribb a befelé térő kancsalság. Ennek egyik formája a veleszületett kancsalság, amely röviddel a születés után vagy az első néhány hónapban jelentkezik. Hátterében általában nem találunk jelentősebb fénytörési hibát. 

A szerzett kancsalság oka lehet a nagyfokú túllátóság, de a szemizmok beidegzési zavara is szerepet játszhat kialakulásában. 

A kifelé térő kancsalság sokkal ritkábban fordul elő, gyakori, hogy csak átmeneti, távolba nézéskor, „elbambuláskor” lép fel. 

A kancsalság kezelésénél alapvető a pupillatágításban végzett fénytörési hiba megállapítása és megfelelő szemüveg rendelése, melyet állandóan kell viselni. Sokszor szükség lehet a szem letakarására a a már kialakult tompalátás gyógyítására, vagy megelőzésének érdekében. Szóba jöhet hasábos üveg alkalmazása a jól látó, de még kancsal állású szemeknél, hogy lehetőséget adjunk a kétszemes együttműködés kialakulásához. 

A szemizom műtéttel mechanikusan mozdítjuk ki a szemet a hibás állásból, hogy elősegítsük a helyes szemizomegyensúly létrejöttét, illetve ha ez nem érhető el, kozmetikailag elfogadható állapotot érjünk el. Természetesen a műtét a látásélességet és a fénytörési hibát nem befolyásolja, a szemüveget továbbra is hordani kell, és az elért eredményt kontrollálni szükséges. A műtét nem jelenti a kancsalság kezelésének végét! 

Ha a családban kancsal, tompalátó, fiatal korban szemüveget viselő előfordult, érdemes a csecsemőt már fél éves korban vizsgálatra vinni. Otthon 3-4 havonta a gyermek korának megfelelő módon ellenőrizzék a látását. Bármilyen rendellenességet észlelnek, forduljanak szakorvoshoz. Amennyiben kezelés szükséges, ez többnyire hosszadalmas, szemüvegviselést, esetleg szemtapasz használatát igényli, ezért nélkülözhetetlen a szülők és a gyermek együttműködése és türelme. 

Milyen jellegű játékokkal, eszközökkel tudjuk a baba látását fejleszteni? 

A gyermekek vizuális fejlődését legjobban a játékok stimulálják. Nagyon fontos azonban a játékok biztonságossága! 

Néhány általános szabály a gyermekek játékaival kapcsolatban:

• 3 éves kor alatt semmiképpen ne legyen a játéknak szájbavehető méretű alkatrésze, 
• legyenek stabilak, ne essenek szét, ne törjenek össze játék közben, 
• külsejük ne legyen érdes, az élek, sarkok le legyenek kerekítve,
• festésük nem mérgező anyagú legyen,
• a plüssfigurák moshatók legyenek.

Néhány ajánlás a gyermek életkorának megfelelő játékokról, amelyek stimulálják a látásfejlődésüket, fejlesztik a szem-kéz koordinációt:

• születéstől 1 éves korig: élénken színezett, mintás, markolható dolgok, csörgők, puha labdák, plüss állatok, nagyobb darabos építőkockák, egymásra rakható vagy összeilleszthető játékok, öntögetésre alkalmas eszközök

• 1-2 éveseknek: gyurma, kréta, ujjfesték, kemény táblás könyvek, egyszerű kirakók, alakrendezők, zeneszerszámok...

•  2-3 éveseknek: hinták, gyerekméretű házieszközök, konyhai felszerelések...

A cikk az Optokid Gyermekszemészet és Binokuláris Látáscentrum közreműködésével készült.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg mással is, és kövess minket, mert a 2. részben a kütyük használatáról, a napszemüveg kérdéséről, és további hasznos tanácsokról olvashattok! Hamarosan folyt. köv...